Minden éjjel, miközben a tizenhat éves London Lane alszik, az aznapi események törlődnek az elméjéből. Reggelre csupán a jövőjére emlékszik. A lány megszokta már, hogy az előző este írt jegyzetei és egy bizalmas barátnő segítségével éli túl a napot. A dolgok azonban a fejük tetejére állnak, amikor az iskolában feltűnik egy új fiú. Luke Henry nem olyasvalaki, akit az ember csak úgy elfelejt, ugyanakkor – bárhogy is próbálja – London nem találja őt az előtte álló történések emlékképei között. Amit előre lát, az viszont egyre nyugtalanítóbb. Rájön, hogy ideje utánaeredni a múltnak, amit folyamatosan elfelejt még mielőtt elpusztítaná a jövőjét.
Na akkor mielőtt belekezdenék, megpróbálom elmagyarázni mi is ez a memória-dolog. Szóval minden éjszaka 04:33-kor London (nem a város, hanem a lány) fejéből kitörlődnek az emlékei. Semmire sem emlékszik a múltjából, a jövőjére viszont annál inkább. Tudja, hogy mi fog vele történni másnap, de mire reggel felébred már nem emlékszik rá, hiszen az akkor már a ma és megint csak azt tudja mi lesz vele holnap, holnapután vagy akár 10 év múlva. Úgy "emlékszik" ezekre mintha már átélte volna, de miután megtörténtek vele ezek a dolgok elfelejti őket, hiszen már a múltjához tartoznak. Uhh, nem olyan könnyű ám ezt leírni de azért remélem, hogy nagyjaból sikerült elmagyaráznom, mivel én amikor elolvastam a könyv hátulját csak néztem hogy "MIVAAAAN?". De mint látszik olvasás után megértettem, úgyhogy aki nem tudja kibogozni a magyarázatomat az olvassa el a könyvet és megérti. ;)
London Lane egész jól boldogul az életben a fentiek ellenére. Minden este jegyzeteket ír magának a napjáról és minden másnapra vonatkozó fontos dolgot is megemlít, így reggel amikor felkel az az első dolga, hogy ezeket elolvassa. A mindennapokban még legjobb barátnője, Jamie is sokat segít neki, aki az egyike annak a két embernek akik tudják az igazat Londonról. A másik ember természetesen az édesanyja.
Csakhogy jön egy fiú aki mindenbe bekavar... Luke Henry nagyon ismerős a lánynak, amikor először találkoznak az iskola udvarán, csak azt nem tudja honnan. A fiú most költözött ide és csak barátokat keres amikor a tűzriadó miatt mindenkit kiterelnek a suliból. London természetesen első pillantásra belezúg, viszont akármennyire is keresi, nem találja a jövőjének emlékképei között, így inkább elfelejti (úgy szó szerint) és hazudik saját magának a jegyzeteiben. Pechére azonban minden nap látja az iskolában, és mindig újra meg újra megtetszik neki. És ekkor jó, hogy ott van Jamie aki végül rávilágít hogy mi is történt, és elmondja a lánynak az igazat.
Ezek után London és Luke egyre közelebb kerül egymáshoz, míg végül a fiú elhívja randizni. Főhősünknek minden oka meglenne rá, hogy örüljön, mármint azt leszámítva, hogy másnap semmire sem fog emlékezni. Igen, meglenne. Csakogy körülötte minden felfordult: Jamievel összeveszett, mert barátnőjének egy tanár tetszik, és London előre látja, hogy mi lesz ebből, Jamie viszont nem akarja, hogy elárulják a jövőjét. Rájön, hogy édesanyja rejtegeti előle édesapja leveleit amiket neki írt, még azután hogy szülei elváltak. Kíváncsi lesz, és fel akarja venni vele a kapcsolatot, csakogy 6 éves korában látta utoljára és semmit sem tud róla. Luke-al is összeveszik, amiért a fiú hazudott neki. És ha ez még nem lenne elég, olyan jövőbeli képek gyötrik minden nap, amik mindent ígérnek csak boldogságot és örömöt nem...
A szörnyűségek nem csak hogy minden nap fájdalmat okoznak neki, egyre többen lesznek, míg végül London rádöbben: lehet, hogy nem mindegyikben a jövőt látja.
Szépen lassan megtudja, hogy olyan dolgokat élt át fiatalon, amikről eddig fogalma sem volt, hogy miért törlődnek az emlékezetéből az emlékek és hogy mi az igazi oka annak, hogy a szülei szakítottak, és ami miatt minden nap fájdalmat lát anyja szemében.
Miközben már szinte minden kirakódarab a helyére kerül, csak egyre nagyobb lesz a rettegés a szívében és kétségbeesetten próbál rájönni, hogyan változtathatja meg a jövőt, amiben legnagyobb fájdalmára már látja Luke-ot...Csakhogy nem az élők között.
Borító: 5/5
Cselekmény: 5/5
Szereplők: 5/ 3 és 4 között...
Azt még el szeretném mondani, hogy az viszont elég fura a könyvben, hogy ugye London minden reggel elolvassa a jegyzeteit. Na de azokból egyre több lesz, szóval a végén kb. regény hosszúságút kell elolvasnia reggel, vagy mi? Igen, biztos csak azt olvassa egyébként, hogy mi történt tegnap de egyre több dologra utal vissza és akkor azokat újra meg kell néznie... na mindegy.
Na akkor mielőtt belekezdenék, megpróbálom elmagyarázni mi is ez a memória-dolog. Szóval minden éjszaka 04:33-kor London (nem a város, hanem a lány) fejéből kitörlődnek az emlékei. Semmire sem emlékszik a múltjából, a jövőjére viszont annál inkább. Tudja, hogy mi fog vele történni másnap, de mire reggel felébred már nem emlékszik rá, hiszen az akkor már a ma és megint csak azt tudja mi lesz vele holnap, holnapután vagy akár 10 év múlva. Úgy "emlékszik" ezekre mintha már átélte volna, de miután megtörténtek vele ezek a dolgok elfelejti őket, hiszen már a múltjához tartoznak. Uhh, nem olyan könnyű ám ezt leírni de azért remélem, hogy nagyjaból sikerült elmagyaráznom, mivel én amikor elolvastam a könyv hátulját csak néztem hogy "MIVAAAAN?". De mint látszik olvasás után megértettem, úgyhogy aki nem tudja kibogozni a magyarázatomat az olvassa el a könyvet és megérti. ;)
London Lane egész jól boldogul az életben a fentiek ellenére. Minden este jegyzeteket ír magának a napjáról és minden másnapra vonatkozó fontos dolgot is megemlít, így reggel amikor felkel az az első dolga, hogy ezeket elolvassa. A mindennapokban még legjobb barátnője, Jamie is sokat segít neki, aki az egyike annak a két embernek akik tudják az igazat Londonról. A másik ember természetesen az édesanyja.
Csakhogy jön egy fiú aki mindenbe bekavar... Luke Henry nagyon ismerős a lánynak, amikor először találkoznak az iskola udvarán, csak azt nem tudja honnan. A fiú most költözött ide és csak barátokat keres amikor a tűzriadó miatt mindenkit kiterelnek a suliból. London természetesen első pillantásra belezúg, viszont akármennyire is keresi, nem találja a jövőjének emlékképei között, így inkább elfelejti (úgy szó szerint) és hazudik saját magának a jegyzeteiben. Pechére azonban minden nap látja az iskolában, és mindig újra meg újra megtetszik neki. És ekkor jó, hogy ott van Jamie aki végül rávilágít hogy mi is történt, és elmondja a lánynak az igazat.
Ezek után London és Luke egyre közelebb kerül egymáshoz, míg végül a fiú elhívja randizni. Főhősünknek minden oka meglenne rá, hogy örüljön, mármint azt leszámítva, hogy másnap semmire sem fog emlékezni. Igen, meglenne. Csakogy körülötte minden felfordult: Jamievel összeveszett, mert barátnőjének egy tanár tetszik, és London előre látja, hogy mi lesz ebből, Jamie viszont nem akarja, hogy elárulják a jövőjét. Rájön, hogy édesanyja rejtegeti előle édesapja leveleit amiket neki írt, még azután hogy szülei elváltak. Kíváncsi lesz, és fel akarja venni vele a kapcsolatot, csakogy 6 éves korában látta utoljára és semmit sem tud róla. Luke-al is összeveszik, amiért a fiú hazudott neki. És ha ez még nem lenne elég, olyan jövőbeli képek gyötrik minden nap, amik mindent ígérnek csak boldogságot és örömöt nem...
A szörnyűségek nem csak hogy minden nap fájdalmat okoznak neki, egyre többen lesznek, míg végül London rádöbben: lehet, hogy nem mindegyikben a jövőt látja.
Szépen lassan megtudja, hogy olyan dolgokat élt át fiatalon, amikről eddig fogalma sem volt, hogy miért törlődnek az emlékezetéből az emlékek és hogy mi az igazi oka annak, hogy a szülei szakítottak, és ami miatt minden nap fájdalmat lát anyja szemében.
Miközben már szinte minden kirakódarab a helyére kerül, csak egyre nagyobb lesz a rettegés a szívében és kétségbeesetten próbál rájönni, hogyan változtathatja meg a jövőt, amiben legnagyobb fájdalmára már látja Luke-ot...Csakhogy nem az élők között.
Borító: 5/5
Cselekmény: 5/5
Szereplők: 5/ 3 és 4 között...
Azt még el szeretném mondani, hogy az viszont elég fura a könyvben, hogy ugye London minden reggel elolvassa a jegyzeteit. Na de azokból egyre több lesz, szóval a végén kb. regény hosszúságút kell elolvasnia reggel, vagy mi? Igen, biztos csak azt olvassa egyébként, hogy mi történt tegnap de egyre több dologra utal vissza és akkor azokat újra meg kell néznie... na mindegy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése